» Fa nyílászárók története és néhány szakmai érdekesség

» 2. Fa nyílászárók: egy kis történeti áttekintés

2.1. Fa ablakok

A primitív ablakok csak nyílások voltak, később állatbőrrel, rongydarabokkal vagy fával takarták el ezeket.  Az ókori egyiptomiak csak szellőzési céllal készítettek magasan elhelyezett ablakokat. A krétai paloták ablakai már a kilátást segítették. A görög építészetre az volt a jellemző, hogy az ablakok a belső udvarra néztek.

Jelentős előrelépést az ablakok használatában is a rómaiak hozták, sok és nagy ablaknyílás kialakítása jellemezte a császárkori épületeket.  Ugyancsak a rómaiak használtak először üveget az ablaknyílásokhoz, kb. időszámítás előtt 100-ból Alexandriában találtak ilyen régészeti emlékeket. Ezeknek ugyan még nagyon rossz volt az optikai tulajdonsága. Az ősi Kínában, Koreában és Japánban papír ablakokat használtak.

Természetesen jellemzően azonban fa táblákat, szarulemezeket alkalmaztak a nyílások eltakarására, míg a népi építészetben a mongol jurta, az afrikai szalmakunyhó, a síksági indiánok bőrsátra, az eszkimó hókunyhó, az iglu vagy a közép-amerikai nádkunyhó ablak nélküli.

Az ablaknyílásokon elhelyezett osztások illetve a rácsozott ablak nagyon korán, még az üveg használata előtt megjelent. A sűrű osztás, azaz a rács, védelmi funkciót látott el, a közte lévő felületeket pedig változatosan lehetett eltakarni. Szintén nagyon régi találmány a fa nyílászárók esetében a fa zsalu vagy egyszerűen csak fa táblák, deszkák alkalmazása, mert így a védelmet, majd a szellőztetést, világítást is könnyen meg lehetett oldani.

A középkortól kezdve a fa ablakok alakja, formája már egy-egy építészeti stílusjegy megtestesítője. A román stílusú építészetet a kisméretű, zömök, félköríves ablakok jellemezték. A gótika kifinomult, vázas építészeti technikája már nagyméretű, gazdagon díszíthető, csúcsíves ablaktípus megvalósítását tette lehetővé, nemcsak az egyházi, hanem a világi építészetben is. Ugyanígy fellelhető a reneszánsz, majd a barokk korra jellemző fa nyílászáró stílus is. A barokk ablakkeret gazdag díszítését aztán újra a sokkal egyszerűbb, funkcionalitásra törekvő klasszicista stílus követte.

Az egyszerűbb polgári otthonokban persze csak az 1500-as évektől vált gyakorivá az üveg használata, elsősorban sűrű fa rácsozatú ablaktáblákba helyezett kis üvegtáblákkal. Így már a fa nyílászárók minden fontos funkciója elérhető lett, védelem a betolakodók és a szélsőséges időjárás ellen, a fény bebocsátása az épületbe, a szellőztetés megoldása és természetesen díszítő funkció ellátása.