DÉLVIDÉK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. • 6400 Kiskunhalas, Bokréta u. 4. • Tel.: +36 (77) 424-833 • Mobil: +36 (70) 316-4040delvidek@delvidek-kft.hu

A fa nyílászárók története és néhány szakmai érdekesség

Tisztelt Látogató!

Azt a fejezetet választotta böngészésre, ami nélkül természetesen meg tudja hozni döntését épülő vagy felújításra váró otthona fa nyílászáróinak megrendeléséhez, a fa ablakok, fa beltéri ajtók, fa bejárati ajtók megfelelő típusának kiválasztásához. Azoknak szánjuk ezt a pihentető néhány bekezdést, akik többet is szívesen megtudnak a fa nyílászárókról, egy kis történeti áttekintés, egy kis nyelvészkedés, néhány érdekesség összefoglalása révén.

1. A nyílászárókkal kapcsolatos szavak eredete

1.1. Ablak

A magyar nyelvben az ablak szót szláv szomszédainktól szerzett szónak tartották sokáig, az oblok=kerek szláv kifejezés alapján.

Mára ez az elmélet megdőlt és bebizonyosodott, hogy a magyarság ősi szava a sumír AB gyökérszóból AB-LIL formán át az AB-LIK (ablaknyílás) alakon keresztül hangzóilleszkedéssel nyerte el végső formáját.

Az építkezés egyéb szavait sem feledték el a magyarok a vándorlás során. Sumír és akkád szókincsből vezethetők le a régebbi, téves magyarázatok megcáfolásával, az építkezés következő szavai: épít, ház, hajlék, otthon, vár, torony, fal, alap, oldal, tető, orom, eresz, eszterhéjj„ küszöb, lakat, lépcső, kapu, ajtó, kürtő, ív, bolt, szoba, terem, tornác, gádor, pitvar, korlát, bálvány, mész, homok, agyag, cserép, deszka, gerenda, szeg, fűrész, arány, tengely (Dr. Bobula Ida: Sumír-magyar rokonság).

Az angol nyelvben a window (ablak) szó az ősi skandináv 'vindauga', 'vindr - wind' és 'auga - eye' szavakból származik, angol jelentése: "wind eye", azaz 'szél szem'. A svéd nyelv megtartotta ezt a kifejezést 'vindöga' ('öga - eye') tartalommal. A dán nyelvben a 'vindue' a norvégban a 'vindu' szó használatos.

1.2. Ajtó

Ha az ajtó szavunkra keresünk, jóval kevesebb nyelvészeti forrást találunk, mint a másik fa nyílászáróra. Az Új Magyar Etimológiai Szótár szerint az ajtó vitatott eredetű alapszavú származékszó, ami nem sokat árul el nekünk laikusoknak. A fentebb idézett Dr. Bobula Ida munka a sumír eredetet valószínűsíti ennél a szavunknál is.

2. Fa nyílászárók: egy kis történeti áttekintés

2.1. Fa ablakok

A primitív ablakok csak nyílások voltak, később állatbőrrel, rongydarabokkal vagy fával takarták el ezeket. Az ókori egyiptomiak csak szellőzési céllal készítettek magasan elhelyezett ablakokat. A krétai paloták ablakai már a kilátást segítették. A görög építészetre az volt a jellemző, hogy az ablakok a belső udvarra néztek.

Jelentős előrelépést az ablakok használatában is a rómaiak hozták, sok és nagy ablaknyílás kialakítása jellemezte a császárkori épületeket. Ugyancsak a rómaiak használtak először üveget az ablaknyílásokhoz, kb. időszámítás előtt 100-ból Alexandriában találtak ilyen régészeti emlékeket. Ezeknek ugyan még nagyon rossz volt az optikai tulajdonsága. Az ősi Kínában, Koreában és Japánban papír ablakokat használtak.

Természetesen jellemzően azonban fa táblákat, szarulemezeket alkalmaztak a nyílások eltakarására, míg a népi építészetben a mongol jurta, az afrikai szalmakunyhó, a síksági indiánok bőrsátra, az eszkimó hókunyhó, az iglu vagy a közép-amerikai nádkunyhó ablak nélküli.

Az ablaknyílásokon elhelyezett osztások illetve a rácsozott ablak nagyon korán, még az üveg használata előtt megjelent. A sűrű osztás, azaz a rács, védelmi funkciót látott el, a közte lévő felületeket pedig változatosan lehetett eltakarni. Szintén nagyon régi találmány a fa nyílászárók esetében a fa zsalu vagy egyszerűen csak fa táblák, deszkák alkalmazása, mert így a védelmet, majd a szellőztetést, világítást is könnyen meg lehetett oldani.

A középkortól kezdve a fa ablakok alakja, formája már egy-egy építészeti stílusjegy megtestesítője. A román stílusú építészetet a kisméretű, zömök, félköríves ablakok jellemezték. A gótika kifinomult, vázas építészeti technikája már nagyméretű, gazdagon díszíthető, csúcsíves ablaktípus megvalósítását tette lehetővé, nemcsak az egyházi, hanem a világi építészetben is. Ugyanígy fellelhető a reneszánsz, majd a barokk korra jellemző fa nyílászáró stílus is. A barokk ablakkeret gazdag díszítését aztán újra a sokkal egyszerűbb, funkcionalitásra törekvő klasszicista stílus követte.

Az egyszerűbb polgári otthonokban persze csak az 1500-as évektől vált gyakorivá az üveg használata, elsősorban sűrű fa rácsozatú ablaktáblákba helyezett kis üvegtáblákkal. Így már a fa nyílászárók minden fontos funkciója elérhető lett, védelem a betolakodók és a szélsőséges időjárás ellen, a fény bebocsátása az épületbe, a szellőztetés megoldása és természetesen díszítő funkció ellátása.

A fixen beépített keret és a benne vízszintesen vagy függőlegesen mozgó, vagy kifelé-befelé nyíló szárny is 500 évnél idősebb találmány a fa nyílászáróknál. Érdekes, hogy angol-szász területen a kétrészes, függőleges tolóablak vált legelterjedtebbé és vándorolt át uralkodó fa ablakként az amerikai kontinensre is. Az európai kontinensen a szárnyas fa ablak volt és maradt általános évszázadokon keresztül.

2.2. Fa ajtók

Az ajtók azóta léteznek, amióta az ember lakhelyeket alakít ki magának. Sokáig ezek csak ki- és bejárásra szolgáló nyílások voltak, melyeket letakartak bőrdarabokkal, hánccsal vagy textíliával.

Az egyiptomi síremlékekben talált festményeken láthatók a kultúrtörténet legrégibb fa ajtói. Ezek egy- vagy kétszárnyú ajtók voltak, jellemzően egy darab fából kifaragva. A száraz éghajlat miatt itt vetemedéstől nem kellett tartani, de más országokban ajtófélfára kellett illeszteni az ajtólapot és már vasalatok rögzítették azt, vagy fémrácsozattal bírt maga az ajtólap is. A fa ajtókat tehát félfába rögzített vasalat tartotta, amit a szemöldökfa és a küszöb furatába rögzítettek. A küszöb mindig valamilyen kemény kőből készült, pl. bazalt vagy gránit volt az alapanyaga, a fa ajtóhoz felhasznált faanyag pedig olajfa, szilfa, tölgy vagy ciprus volt.
Létezett már díszes, faragott fa ajtó templomokon a sumér korban, i.e. néhány évezreddel is. Az ókori görögök gyakran erősítették meg a fakapukat bronzrácsokkal.

A „közönséges" lakóhelyek ajtajai kezdetben még csak falnyílás betakarására szolgáltak, eleinte mindenféle rögzítés, vasalat nélkül, egyszerűen csak betámasztották őket a nyílásba. Amikor az ajtót „kinyitották", egyszerűen csak odatámasztották két földbe ásott cölöphöz. Ezek az ajtók a modern fa ajtókhoz képest jóval kisebbek voltak és gyakran könnyű vesszőfonatból készültek, így, ahogy néhány régi angol mondókában is szerepel, védekezésként az esetleges betolakodók közé lehetett dobni őket.

A fa ajtók rögzítésének legrégibb módja az volt, amikor belülről egy rudat helyeztek az ajtófélfákba vájt lyukakba. Ennek hátránya, hogy csak belülről lehetett működtetni. Az újabb megoldások a mai tolózárak ősei voltak, amelyeket kívülről és belülről is működésbe tudtak hozni.

A fa ajtók „fejlettebb" változata eleinte általánosan egy darabból készült és csak később terjedtek el a több, széles deszkából készített ajtólapok, ahol az elemeket szegélylécek fogták össze, valamint keresztirányú merevítőket is alkalmaztak. Ezek az ajtók már fából készült, ajtófélfára rögzített csapokra akasztva látták el feladatukat. A csapok később már vasból készültek.

A XI. és a XII. századból már sok európai példa is van a bronz ajtókra, a legkorábbi 1015-ből Németországból. majd egész sor a mai Olaszország területéről Szicíliától Veronáig. Ezeknél minden esetben már az ajtót tartó félfába forgócsapokat helyeztek el a működtetésre. Nem tudjuk annak pontos időpontját, amikortól az új megoldást kezdték alkalmazni az előbb említett vasalat helyett, de találunk ilyen példát már a XII. századi Angliából. Az újfajta vasalási mód minden esetben három pántból állt, amelyek gazdag díszítések alkalmazását tették lehetővé és amelyek részét képezte az ajtófélfába vagy a falba befúrt, beépített tartó gyűrű. A legszebb ilyen korai példa a Párizsi Notre Dame ajtajain látható.

A legrégibb angol fa nyílászáró, amely ma is megcsodálható, a londoni Westminster Apátság Chapter House nevű helyiségébe vezető fa ajtó, amelyről a dendrokronológiai (évgyűrű alapú) vizsgálatok megállapították, hogy fája a XI. századból való.

Olaszországba visszatérve a firenzei Keresztelő Szent János-kápolna ajtajai a legszebb példák, amelyek, beleértve a tokokat is, teljesen bronzból készültek, csodálatos díszítésekkel (XIV. század).

A kairói mecsetek fa ajtói kétfélék voltak, vagy belülről bronzzal vagy vaslemezzel borítottak, amelyek különböző mintákra vágva szép díszítőfunkciót hordoztak, vagy teljesen fából készültek keretszerűen kialakított drágakő dekorációval.

A reneszánsz idején az olaszországi fa ajtók nagyon egyszerűek voltak, dominált a funkcionális szerepük a díszítővel szemben. Ugyanakkor Franciaországban és Németországban teljesen más volt a helyzet, a fa ajtókat gyönyörű faragások díszítették, különösen XIV. és XV. Lajos idejében (1600-as és 1700-as évek). Az ajtólapokat díszes timpanon vagy egyéb módon kialakított, míves falnyílás tartotta.

A magyar népi építészet az egyszerű ácstokos fa ajtókat alkalmazta a középkorban. Ez a típus a tokhoz erősített fatengelyen forgó, vagy bőrszíjakkal a tokhoz rögzített ajtószárnyból állt. Sok helyen használtak kovácsoltvas forgókat is. Gyakran használtak kettős ajtókat, amelyeknél két vízszintes, külön működő szárnyra osztották az ajtót a szellőztetést megoldandó. Az 1800-as évektől vált elterjedtté a kétszárnyú bejárati ajtó változatos zárszerkezetekkel.

3. Korszerű fa nyílászárók

Nézzük az általánosan a korszerű fa nyílászárókra érvényes követelményeket:

  • jó hangszigetelés a megnövekedett zajjal járó városi forgalomban is
  • időjárás-állóság: legyen a fa nyílászáró szélálló, vízlepergető
  • jó légáteresztő-képességű a megfelelő szellőzés biztosítására
  • legyen biztonságos, ne csökkentse jelentősen az épület védelmi funkcióit
  • feleljen meg a ház építési formájához illő esztétikai követelményeknek

3.1. Korszerű fa ablakok

3.1.1. A fa ablakokról általában, felépítésük

Fogalma: az ablak a világosság és a levegő bebocsátására szolgáló zárható nyílás

Funkciói: bevilágítás, szellőzés, lég- és vízzárás, hő- és hangszigetelés.

Mérete: az ablakok méretének megválasztásakor általános alapelv, hogy nagyságuk a lakószobákban az alapterület legalább 1/8-át tegyék ki.

Felépítése: ablaktok, ablakszárny, vasalat, üvegszerkezet.

3.1.2. A fa ablakok osztályozása, működése

Az ablakok sokféleképpen csoportosíthatók, íme néhány fontosabb osztályozási mód.

Szárnyainak száma: egy szárnyú, két szárnyú, három vagy több szárnyú fa ablak

Szárnyak szerkezeti kialakítása:

  • egyrétegű, egyszeres üvegezésű fa ablak;
  • egyrétegű, kettős üvegezésű fa ablak;
  • kétrétegű egyesített szárnyú (teschauer) fa ablak;
  • kétrétegű tisztítószárnyas ablak;
  • kétrétegű kapcsolt gerébtokos fa ablak
  • rétegragasztott fából készült ablakszárny kétrétegű üveggel
  • rétegragasztott fából készült ablakszárny három rétegű üveggel

Nyitásmód:

  • fix ablak
  • nyíló ablak
  • bukó ablak
  • bukó-nyíló ablak
  • középen felnyíló ablak
  • középen felnyíló, bukó-nyíló ablak
  • billenő ablak
  • emelkedő ablak
  • forgó ablak
  • toló ablak (vízszintesen)
  • feltolható ablak

Nyitásirány: jobbos vagy balos ablak

3.1.3. A fa ablakok típusai

Szárnyas ablak (angol nyelvterületen casement window):a legelterjedtebb ablaktípus nálunk is és Európa más országaiban is, ma már Angliában is. A tokra vasalattal illesztett ablakszárnyak kifelé vagy befelé nyílnak. A vasalat jellemzően az oldalsó elemben helyezkedik el, de lehet felül vagy alul is. Állhat a szárnyas ablak fix elemből is, a mozgó pedig különféle nyitásirányokban működtethető (lásd feljebb).

Az ilyen típusú fa ablakok nyitását Amerikában hajtókarral oldják meg, nálunk a különböző nyitási módot segítő ablakkilincs használatos.

Kétrészes függőleges tolóablak (angol nyelvterületen double-hung sash window):az USA és számos korábban angol gyarmati ország hagyományos, ma is domináns ablaktípusa. Az ablak mindkét szárnya függőlegesen le-fel mozgatható keretben.

Egyrészes függőleges tolóablak (angol nyelvterületen single-hung sash window): Általában az alsó szárny mozgatható, a felső fix.

Vízszintes tolóablak (angol nyelvterületen horizontal sliding sash window): két vagy több egymást némileg takaró, vízszintesen eltolható szárny képezi

Emelkedő szárnyú ablak (angol nyelvterületen awning window): kifelé nyíló, emelkedő szárnyú ablakok, amelyeknél a vasalat az ablakkeret felső darabján található

Billenthető ablak (angol nyelvterületen hopper window): hasonló az előző típushoz, de alul van a vasalat, így befelé billen az ablakszárny

Bukó-nyíló ablak (angol nyelvterületen tilt and turn window): természetesen ez a szárnyas ablak egyik nyitásmódja alapján kerül itt felsorolásra, de az angol nyelvű irodalom gyakorta hozza külön típusként. A vaslat révén vagy felül befelé billen, vagy befelé nyílik az ablakszárny

Felülvilágító ablak (angol nyelvterületen transom window): beltéri ajtó felett általában fix, bejárati ajtó felett lehet fix, kifelé vagy befelé nyíló, esetleg középen forgó

Zsalus ablak (angol nyelvterületen jalousie window): üveg lamellái úgy mozognak, mint a mozgatható lamellás zsalu esetében

Gádorablak (angol nyelvterületen clerestory window): templomok, magas épületszerkezetek tetőzetébe épített bevilágító ablakok

Tetőablak (angol nyelvterületen skylight): lapos vagy lejtős kialakítású ablak a tetőn, amely nem elérhető

Mennyezeti ablak (angol nyelvterületen roof window): az előzővel szinte azonos, de belülről elérhető

Kiugró ablakfülke (angol nyelvterületen bay window): minimum három, különböző szögben elhelyezkedő panel áll ki a falsíkból

Erkélyablak (angol nyelvterületen oriel window): olyan kiugró ablak, amely sok panelből áll, a tornáchoz kapcsolódik, a Tudor-stílus házainak jellegzetes díszítő és funkcionális eleme

Fix ablak (angol nyelvterületen fixed window): kizárólagos funkciója a fény bebocsátása

Van még számos, főleg a különböző korokra jellemző építőművészetben alkalmazott ablaktípus, de ezek már e rövid áttekintésen kívül esnek.

3.1.4. Néhány technikai paraméter nyílászárókra

Nézzünk néhány „száraz", a fa nyílászárókkal szembeni műszaki követelményt számokban is. Ezeket a tényezőket vizsgálják a szaklaboratóriumok akkor, amikor az ablakok/ajtók EK megfelelőségi nyilatkozataihoz, végső soron a CE jel használatához szükséges minősítésért a gyártók hozzájuk fordulnak. E tanúsítványok beszerzése és használata egyébként 2010. január 31. után kötelező lesz minden nyílászáró esetében, akár fából készül, akár műanyagból.

A légáteresztés/légzáróság fogalma a vizsgálati szabvány szerint:

A vizsgálati nyomáskülönbség által okozott, a zárt és rögzített vizsgálati próbatesten áthaladó levegőmennyiség. Mértékegysége: m3/h.

Nyomás

( Pa )

Referencia - légáteresztés

100 Pa-(m3/(h.m 2))

Osztályozás az EN 12207 szerint

Osztályozás az MSZ 9384-2 szerint

Osztályozás a DIN 18055 szerint

150

50

1

L4

A

300

27

2

L4, L3

B

600

9

3

L3, L2

C

600

3

4

L2, L1

C

A hazai szabványok szerint az volt az elvárás, hogy a „Lakó- és közösségi épületek függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, illetve az állandó jellegű, egész télen át fűtött helyiségek ablakai - ha a belső hőmérséklet legalább 16 °C és a relatív légnedvesség legfeljebb 65% - nagy légzárásúak (L2) legyenek. Időszakosan fűtött közösségi épületek, hétvégi házak ablakai és erkélyajtói közepes légzárásúak (L3) is lehetnek. Ipari, mezőgazdasági és egyéb épületek ablakainak légzárási fokozatát a használat igényeitől függően, esetenként kell meghatározni." Az Európai Uniós jogharmonizáció után már mi is a másutt is elfogadott előírást alkalmazzuk, tehát az L1, L2 kategóriának megfelelő 4. osztály a legszigorúbb feltétel.

E vizsgálat szerint egyébként az általunk gyártott valamennyi fa nyílászáró a 4. osztályba tartozik.

A vízzárás/vízzáróság értékelése a kapott vízzárás nyomásfokozat és a vízbehatolás mennyisége alapján történik. Külön besorolást kap a nyílászáró a csapóesőnek kitett (A jelölésű) és a csapóesőtől védett (B jelölésű) beépítési helyszínre. Azt a nyomásértéket adják meg, amíg a szerkezet vízálló.

Nyomás
[Pa]

Vizsgálati idő
[perc]

Osztályozás az EN 12208 szerint

Osztályozás az MSZ 9384-2 szerint

Osztályozás a
DIN 18055 szerint

0
50
100
150

15
5
5
5

1A / 1B
2A / 2B
3A / 3B
4A / 4B

V*
V4

V3




A

200
250
300

5
5
5

5A / 5B
6A / 6B
7A / 7B



V2



B

450
600

5
5

8A
9A


V1


C

.(+150)

5

E xxx

-

-

E vizsgálat alapján fa ablakaink az egészen kiváló E 1050, fa erkélyajtóink és fa bejárati ajtóink a szintén nagyon jó 9A ill. 7A kategória szerinti minősítést kapták.

Az uniós csatlakozás óta a szélterhelés ellenállás vizsgálat és osztályba sorolás az EN 12211 és EN 12210 szabványok alapján történik.

Osztály

P1

P2

P3

0

nem vizsgált

nem vizsgált

nem vizsgált

1

400

200

600

2

800

400

1200

3

1200

600

1800

4

1600

800

2400

5

2000

1000

3000

E xxxx

xxxx

   

 

Szélteher osztálya

Ablaksík relatív behajlása

 

A (<1/150)

B (<1/200)

C ( <1/300)

1

A1

B1

C1

2

A2

B2

C2

3

A3

B3

C3

4

A4

B4

C4

5

A5

B5

C5

Exxxx

Aexxxx

BExxxx

CExxxx

E vizsgálatok alapján ablakaink, erkélyajtóink és bejárati ajtóink rendre C4, C3 és C4 osztályba tartoznak.

A legizgalmasabbat hagytuk utoljára, a nyílászárók hőszigetelő képességét. Itt aztán jó nagy kavarodást okozott egyébként a szakma is önmagának, meg persze segítette a média is a kérdés felturbózását, így aztán ehhez a témához ma már mindenki ért és lehető legvadabb számok keringenek a köztudatban és megbízóink elképzelésében.

A hőátbocsátási tényező (jele: U) egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönség esetén. Mértékegysége: W/m2K.

A kulcsszó itt a szerkezet, tehát hiába hall valaki és vár el a gyártótól szinte hihetetlenül alacsony U értékű nyílászárókat, figyelembe kell venni, hogy az ablak hőátbocsátási tényezője a benne elhelyezett szigetelt üvegszerkezetétől eltérő.

A névleges hőátbocsátási tényező alapján az U=2 W/m2K-nál kisebb értékek már különleges hőszigetelésű ablaknak számítanak. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tételesen is meghatározza a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeket, ebből emelünk ki néhányat:

Épülethatároló szerkezet

A hőátbocsátási tényező
követelményértéke
U[W/m2K]

Külső fal

0,45

Lapostető

0,25

Padlásfödém

0,3

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy műanyag)

1,6

Homlokzati üvegfal

1,5

Tetősíkablak

1,7

Látható, hogy a komplett nyílászáróra vonatkozó hőátbocsátási tényező jóval magasabb, mint amit elvileg a hőszigetelt üveg tudhat.

Felépítés

Ug-érték W/m2K

mm

Hagyományos üveg

Low-E üveg

Low-E gáztöltéssel

4/16/4

2,8

1,4

1,1

4/14/4

3,0

1,6

1,2

4/12/4

3,2

1,7

1,3

A legjobb értéket produkáló üvegszerkezetnél a két üvegréteg közül a belső üvegtábla kifelé néző oldala speciális lágyfémbevonatos borítású (Low-E üveg). A fa ablakprofil további vastagodásával terjed a három üvegréteget és két légréteget tartalmazó üvegszerkezet, az alábbi elméleti értékekkel.

Felépítés

Ug-érték W/m2K

Argontöltésű üvegszerkezet

4:/16/4/16/:4

0,6

4:/14/4/14/:4

0,7

4:/12/4/12/:4

0,7

Kriptontöltésű üvegszerkezet

4:/12/4/12/:4

0,5

4:/10/4/10/:4

0,6

4:/8/4/8/:4

0,7

A megnövekedett profilvastagság javít a teljes ablakszerkezet hőátbocsátási tényezőjén, esztétikai szempontból azonban már nem egyértelmű az előnye.

Fa tok- és keretszerkezetek

Profilvastagság mm

Ug-érték W/m2K

68

1,2-1,3

78

1,0-1,1

PVC profilok

58-60 (3 kamrás)

1,5-1,8

68-75 (4-5 kamrás)

1,1-1,4

A vizsgáló laboratórium tanúsítványa alapján egyébként a mi fa nyílászáróink U értéke 1,3 W/m2K (fa ablakok) és 1,4 W/m2K (fa erkélyajtók és fa bejárati ajtók).

3.1.5. A fa ablakok cseréje

Nem akarunk részletes szakmai kérdésekkel foglalkozni, csak azt a néhány elemet említettük, amiben a mai korszerű fa nyílászárók már mindenképpen többet tudnak elődeiknél. Ezért cserélik le sokan régi, korszerűtlen fa nyílászáróikat új szerkezetekre ill. új ház építésénél törekszenek a legkorszerűbbek kiválasztására.

A nyílászárócserét szóba hozva hangsúlyozzuk, hogy ez nem jelentheti minden esetben feltétel nélkül a régi ablakszerkezet teljesen újra cserélését. A rossz, tönkrement, vetemedett, alig szigetelő, a vizet, hideget átengedő, az épület homlokzati értékét semmiképpen nem javító, főként az 50-es, 60-as években beépített sorozatban gyártott ablakok cseréjét szakmai szempontok alapján is megalapozottnak tartjuk.

Más a helyzet a főként a háború előtti időkből származó, szép gerébtokos ablakok egy részével. Ezeknél mi is az egyedi elbírálást javasoljuk és arra törekszünk, hogy az építtető megtartsa az arra érdemes szerkezeteket. Ezt a témát, azaz történeti ablakaink védelmét egyébként egy remek honlap is szolgálja, amely Lőrinczi Zsuzsa munkája, és mindenkinek jó szívvel ajánljuk szíves figyelmébe, mielőtt történeti fa ablakai cseréjéről dönt (http://ablakprofilok.hu). Álláspontját egy az Építészfórumon Faablakaink védelmében címmel olvasható kitűnő anyagban is összefoglalja (http://epiteszforum.hu/node/12859). Semmiben sem vitatkozunk a szerzővel megállapításait illetően, de azt azért hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem minden asztalos műhely védi a szakmai tisztesség feladásával is a saját szerkezeteit. Az esztétikai értéket, egy-egy épület homlokzati egységét, számos szép régi munka megőrzését mi is maximálisan támogatjuk és kiemelkedően fontosnak tartjuk. A leglényegesebb talán, hogy az építtető, felújítást végeztető megismerje a lehetőségeket és ne csak a feltétel nélküli nyílászárócsere álljon rendelkezésére megoldásként.

3.2. Korszerű fa ajtók

3.2.1. A fa ajtókról általában, felépítésük

Fogalma: az ajtó a be- és kijutást lehetővé tevő nyílás az építményen vagy építményben, olyan térelhatároló szerkezet, amely nyitva a terek összekapcsolását, zárt állapotban azok lezárását szolgálja.

Funkciói: fényzárás, hő- és hangszigetelés, betörés- és tűzvédelem

Felépítése: befogadó fal vagy épületváz, tok és szárny, vasalat, esetleg üvegszerkezet.

3.2.2. A fa ajtók osztályozása

Elhelyezkedése szerint:

  • külső ajtó: bejárati ajtó, kapu
  • belső ajtó: lakásbejárati, helységek közötti beltéri ajtó

Szárny kivitele alapján:

  • tömör fa ajtó
  • felül üvegezett fa ajtó
  • mélyen üvegezett fa ajtó

Vasalat pozíciója alapján:

  • balos ajtó: amerre nyílik, azon az oldalon állva, a vasalat a bal oldalon található
  • jobbos ajtó: amerre nyílik, azon az oldalon állva, a vasalat a jobb oldalon található
3.2.3. A fa ajtók típusai, működésük

A fentebb említett fő funkciók mellett az ajtók számos speciális szerepet is betölthetnek, így ezek alapján is csoportosíthatjuk őket. Jellemzően egyébként egyszárnyúak az ajtók, de nagyon sok kétszárnyú, dupla ajtóféle is létezik.

Alkalmazás szerint:

  • padlás/pinceajtó (angol nyelvterületen trapdoor): a padozatba vagy a mennyezetbe elhelyezett ajtó, utóbbi gyakorta létráról megközelíthető
  • istállóajtó (angol nyelvterületen Dutch door): középen félbe osztott ajtószárnnyal, hagyományosan a felső szárny kinyitásával az állatok etetésére szolgál, míg az alsó csukva marad
  • csapóajtó (angol nyelvterületen saloon/cafe door): egy pár könnyű, rendszerint kifelé és befelé egyaránt csapódó ajtó bárok, éttermek, kávézók területén, illetve sokszor azok konyhái felé ki-, bejárást biztosítva. Speciális változata a denevérszárnyas (batwing door) ajtó, amely csak térdmagasságtól a mellsíkig húzódó szárnyakkal bír
  • pajtaajtó (angol nyelvterületen barn door): rendszerint hatalmas méretű ajtók a szénatároló pajtákon
  • francia ajtó/francia ablak (angol nyelvterületen French door/French window): sok kis ablakból álló ajtó hőszigetelt üveggel, valódi vagy álosztókkal
  • zsalus ajtó (angol nyelvterületen louvred door): fix vagy mozgatható lamellákkal, szellőzést segítő, árnyékoló funkcióval
  • egyszerű ajtó (angol nyelvterületen flush door): általában azt az egyszerű ajtót nevezik így, amelynél a könnyű fa keretbe furnér vagy MDF-lap betét kerül, jellemzően beltéri ajtó
  • formázott ajtó (angol nyelvterületen moulded door): szerkezete olyan, mint az előző típusé, de betéte különböző mintákkal megformázott HDF vagy MDF lap
  • deszka ajtó (angol nyelvterületen ledge and brace door): függőlegesen összeillesztett deszkákat két vízszintesen és egy átlósan elhelyezett darab fog össze
  • kiskapu (angol nyelvterületen wicket door): normál méretű ajtó egy sokkal nagyobba beépítve
  • csuklós ajtó (angol nyelvterületen bifold door): többrészes, páronként nyíló ajtószárny, rendszerint gardrób szobákon vagy szekrényen
  • tolóajtó (angol nyelvterületen sliding door): számos változatban létezik, tele üveges, tükrös változatai is gyakoriak

Működési mód szerint

  • forgópántos ajtó
  • tolóajtó
  • harmonikaajtó
  • forgóajtó
  • le-fel mozgó garázsajtó/kapu

3.3. Fa zsalugáterek

A társított szerkezetek, vagyis a különböző, a fa nyílászárókat kiegészítő árnyékolástechnikai megoldások, így pl. a redőny, spaletta, zsalugáter stb. nem lebecsülendő elemei a kész szerkezeteknek. Egyéb funkciók ellátása (védelem, árnyékolás, szellőztetés) mellett sokszor képesek a fa nyílászáró hőszigetelőképességét is jelentős mértékben megnövelni.

Osztályozásuk:

Nyitásirány szerint:

  • egyszárnyú zsalugáter
  • kétszárnyú, középen felnyíló zsalugáter
  • kétszárnyú aszimmetrikus zsalugáter
  • három vagy négyszárnyú, harmonika rendszerben nyíló zsalugáter

Szerkezetük szerint:

  • fix lamellás zsalugáter
  • mozgatható lamellás zsalugáter

Formai kialakítás szerint:

  • négyszögletes zsalugáter
  • szöges zsalugáter
  • íves zsalugáter
  • tömör táblás zsalugáter
  • tömör betétes zsalugáter

Működtetés szerint:

  • manuális
  • kurblis
  • motoros

4. A fa ajtókkal, ablakokkal kapcsolatos érdekességek, hiedelmek

Pihentető kitekintésünket a fa nyílászárók változatos világára rövid nyelvészeti búvárkodással kezdtük, fejezzük be egy néprajzi, történelmi összeállítással, amely a fa ajtókhoz, fa ablakokhoz kapcsolódó hiedelmekből, népi megfigyelésekből szemezget.

A néphit szerint, ha Szent György-napkor vadrózsaágat vagy csalánt helyezünk el az ablakban, az megvéd bennünket a rontó hatalmak ellen.

Sok „ajtós, ablakos" tévhit olvasható a születéssel kapcsolatosan is. A kisgyermek védelmében seprűt állítanak az ajtóba vagy fokhagymával kenik be az ajtófélfát.

Ha az ajtó magától kinyílik, váratlan vendég érkezik, ha magától becsukódik, a baj elkerüli a házat és annak lakóit.

Ha a bejárati ajtó nem befelé, hanem az utca felé nyílik, akkor balszerencse sújtja a házat.

Az ajtónak egyedül Rómában volt saját, külön bejáratú istene, Janus. Hagyományosan két arccal ábrázolták, amelyek ellentétes irányba néztek, ami nagyon bölcs, mert az ajtó egyidejűleg a távozás és az érkezés helye.

Mágikus helynek számít a küszöb. A küszöb alkalmas hely volt a szerelmi jóslásra is. A lányok vízkeresztkor ide helyezik gyöngysorukat, hogy megálmodják jövendőbelijüket. A küszöb alá beásott béka, fokhagyma vagy nadragulya megvédi a házat a boszorkányoktól és a rontástól.

Európa-szerte ismert volt, hogy az új háziasszonyt a küszöbön átemelve viszik be a házba, vagy hogy a koporsót a halott kivitelekor egyszer vagy háromszor a küszöbhöz érintették.

A világ más tájain is fontos tévhitek kapcsolódnak a küszöbhöz. A küszöbnél sok nép végzett szertartásokat.

Marco Polo azt írta a 13. században, hogy Kublai Khán pekingi palotájának minden ajtajában őrök álltak, hogy megbüntessék azokat, akik ráléptek a küszöbre. Egy másik keleti utazó arról számolt be, hogy akár halálra is ítélhették azt, aki megérintette a tatár főnök küszöbét.

Ma már csak a menyasszonynak nem szabad a küszöbre lépni, amikor először megy új otthonába, vagy akár csak a szállodai szobába a nászúton. A római férfi átemelte az új asszonyt a küszöbön.

Az európai középkorban pentagrammal, ötágú csillaggal védelmezték a küszöböt.

Angliában még a 19. században is előfordult, hogy a koraszülött, életképtelen borjút az istálló küszöbe alatt ásták el, mégpedig patáival fölfelé, azt gondolták, ez majd megvédelmezi a többi tehenet a vetéléstől.

A mágikus még a kulcslyuknak is szerepe volt. Az ördög hagyományosan a kulcslyukon át közlekedik, azért is fekete a kulcslyuk. De ezen a kényelmetlen úton járnak a tündérek is, különösen amikor azon mesterkednek, hogy ellopjanak egy újszülött gyereket, kicseréljék a sajátjukkal. Nincs más segítség, ollót, kést, valamilyen vasból készült eszközt kell tartani a lábtörlő alatt. (Bhaktipedia)

Szintén a magyar néprajzból találunk ajtókkal kapcsolatos példákat. A szemverés megállapításának eszköze a vízmérés volt. Az ujjhegy vízbe mártásával megmosdatták kereszt alakban a gyermek arcát, ezután a megmaradt vizet a kanállal visszakézből rámérték az ajtó sarokvasára. Amennyiben a víz megszaporodott, a csecsemő "szemverésbe", "szemrontásba" volt. (Kókai Magdolna Jászság hiedelemvilága).

Az ajtóra helyezett patkónak régóta van szimbolikus jelentősége. Amennyiben valaki a végeivel lefelé helyezi el az ajtón vagy a falon, megakadályozza, hogy az ártó szellemek bejussanak a házba. Ha viszont a végeivel felfelé néz, magához vonzza a szerencsét.

Húsvét előtti nagyhét péntekensütötték az asszonyok a húsvéti kiscipót is. A pénteki kiscipót az ajtó-szemöldökfa fölé tették, hogy elhárítsa a villámcsapást.

Zentán a Margitot legyes Margitnak hívják. Ezen a napon nem szabad kinyitni az ablakot, mert akkor abban az évben sok lesz a légy.

Nézzük végül, mit írnak az álmoskönyvek, ha netán ajtóval vagy ablakkal álmodunk.

Ablak. Csukott ablak: kíváncsiság, olyat szeretnél megtudni, amihez nem sok közöd van. Nyitott ablak: félsz, hogy titkod kiderül. Ablakot mosni: mulasztás. Ablakot betörni: nem egészen tisztességes eszközökkel szerzett információ; hallgatózás, vagy más levelének elolvasása. Befalazott, bedeszkázott ablak: nem tudsz megfejteni egy rejtélyt.

Ajtó.  Nagy ajtó, kapu: újdonság, kedvező változás. Csukott ajtó: úgy gondolod, kirekesztenek valamiből, esetleg beszélnek rólad a hátad mögött. Nyitott ajtó, amin belépsz: elhatározásodat valóra váltod, terved sikerül. Ha nyitott ajtó előtt állsz, de nem lépsz be azon: halogatsz egy régóta szükséges teendőt; félsz belekezdeni valamibe; viselkedéseden módosítanod kell, ha célt akarsz érni

Sok szép, irodalmi magyarázat fűződik Krúdy Gyula nevéhez, nézzük Álmoskönyvének főbb címszavait.

Ablakot látni. A vád alól felmentenek. Szabadulás rabnak. Holdtöltekor: nőknél szerelem.

Ablakokat nyitni. Hideg időjárás. Vízöntő havában: nagy hó.

Ablakon kinézni. Vendéged elmarad. Szent Mihály napján: hosszú tél, szélvész.

Ablakból kimászni. Ne menj a vásárra, mert elkötik a lovad.

Ablakból kiesni. Veszedelembe rohansz

Ablakot törötten látni. halaszd el utazásodat. Bak havában: nagy szerencsétlenség.

Ablakrámába üveget illeszteni. Ellenségednek beverik a fejét.

Ajtó. Nyitott: közeli látogató. Csukott: valami tervedről lebeszélnek az üres fecsegők. Törött ajtó: családi perpatvar. Ajtócsikorgást hallani: váratlan vendégség és kellemetlenség.

Veronika napján: az ajtó várt szerelmest jelez. Dorottya napján: kikosarazást. Húshagyón: öregséget. Holdtöltekor: öregember látogatását. Negyven vértanú napján: üres kamarát, nagy szelet, végrehajtót, könnyelműséget mutat (Régi magyar álmoskönyv).

5. Néhány kedvenc képünk

Aki eddig kibírta a fárasztó barangolást a fa nyílászárók, fa ajtók és fa ablakok világában, megérdemel a legvégén egy kis jutalmat néhány fotó formájában. Megmutatjuk itt néhány kedvencünket, reméljük Önöknek is tetszenek majd. Íme:

1. Míves famunka a cári Oroszországból:

Thumbnail image

2. Érdekes ajtómegoldások kicsit későbbről:

Thumbnail image Thumbnail image

3. Egy elegáns megoldás, használati értéke már némi kívánni valót hagy maga után:

Thumbnail image

4. Illusztráció a történeti ablakaink védelme című eszmefuttatáshoz:

Thumbnail image

5. És egy gyöngyszem a legvégére, bizonyítandó, hogy nem mindig sikerül minden tökéletesen:

Thumbnail image

 

A többi céghez hasonlóan honlapunkon az Ön kényelme és a böngészési élmény fokozása céljából anonim cookie-kat használunk, amelyhez Ön az oldal használatával hozzájárul. További tudnivalókat az adatvédelmi nyilatkozatban olvashat.