» Fa nyílászárók története és néhány szakmai érdekesség

» 3. Korszerű fa nyílászárók

3.1. Korszerű fa ablakok

» 3.1.1. A fa ablakokról általában, felépítésük

» 3.1.2. A fa ablakok osztályozása, működése

» 3.1.3. A fa ablakok típusai

» 3.1.4. Néhány technikai paraméter nyílászárókra

» 3.1.5. A fa ablakok cseréje

3.1.1. A fa ablakokról általában, felépítésük

Fogalma: az ablak a világosság és a levegő bebocsátására szolgáló zárható nyílás

Funkciói: bevilágítás, szellőzés, lég- és vízzárás, hő- és hangszigetelés.

Mérete: az ablakok méretének megválasztásakor általános alapelv, hogy nagyságuk a lakószobákban az alapterület legalább 1/8-át tegyék ki.

Felépítése: ablaktok, ablakszárny, vasalat, üvegszerkezet.

3.1.2. A fa ablakok osztályozása, működése

Az ablakok sokféleképpen csoportosíthatók, íme néhány fontosabb osztályozási mód.

Szárnyainak száma: egy szárnyú, két szárnyú, három vagy több szárnyú fa ablak

Szárnyak szerkezeti kialakítása:

• egyrétegű, egyszeres üvegezésű fa ablak;
• egyrétegű, kettős üvegezésű fa ablak;
• kétrétegű egyesített szárnyú (teschauer) fa ablak;
• kétrétegű tisztítószárnyas ablak;
• kétrétegű kapcsolt gerébtokos fa ablak
• rétegragasztott fából készült ablakszárny kétrétegű üveggel
• rétegragasztott fából készült ablakszárny három rétegű üveggel

Nyitásmód:

• fix ablak
• nyíló ablak
• bukó ablak
• bukó-nyíló ablak
• középen felnyíló ablak
• középen felnyíló, bukó-nyíló ablak
• billenő ablak
• emelkedő ablak
• forgó ablak
• toló ablak (vízszintesen)
• feltolható ablak

Nyitásirány: jobbos vagy balos ablak

3.1.3. A fa ablakok típusai

Szárnyas ablak (angol nyelvterületen casement window): a legelterjedtebb ablaktípus nálunk is és Európa más országaiban is, ma már Angliában is. A tokra vasalattal illesztett ablakszárnyak kifelé vagy befelé nyílnak. A vasalat jellemzően az oldalsó elemben helyezkedik el, de lehet felül vagy alul is. Állhat a szárnyas ablak fix elemből is, a mozgó pedig különféle nyitásirányokban működtethető (lásd feljebb).

Az ilyen típusú fa ablakok nyitását Amerikában hajtókarral oldják meg, nálunk a különböző nyitási módot segítő ablakkilincs használatos.

Kétrészes függőleges tolóablak (angol nyelvterületen double-hung sash window): az USA és számos korábban angol gyarmati ország hagyományos, ma is domináns ablaktípusa. Az ablak mindkét szárnya függőlegesen le-fel mozgatható keretben.

Egyrészes függőleges tolóablak (angol nyelvterületen single-hung sash window): Általában az alsó szárny mozgatható, a felső fix.

Vízszintes tolóablak (angol nyelvterületen horizontal sliding sash window): két vagy több egymást némileg takaró, vízszintesen eltolható szárny képezi

Emelkedő szárnyú ablak (angol nyelvterületen awning window): kifelé nyíló, emelkedő szárnyú ablakok, amelyeknél a vasalat az ablakkeret felső darabján található

Billenthető ablak (angol nyelvterületen hopper window): hasonló az előző típushoz, de alul van a vasalat, így befelé billen az ablakszárny

Bukó-nyíló ablak (angol nyelvterületen tilt and turn window): természetesen ez a szárnyas ablak egyik nyitásmódja alapján kerül itt felsorolásra, de az angol nyelvű irodalom gyakorta hozza külön típusként. A vaslat révén vagy felül befelé billen, vagy befelé nyílik az ablakszárny

Felülvilágító ablak (angol nyelvterületen transom window): beltéri ajtó felett általában fix, bejárati ajtó felett lehet fix, kifelé vagy befelé nyíló, esetleg középen forgó

Zsalus ablak (angol nyelvterületen jalousie window): üveg lamellái úgy mozognak, mint a mozgatható lamellás zsalu esetében

Gádorablak (angol nyelvterületen clerestory window): templomok, magas épületszerkezetek tetőzetébe épített bevilágító ablakok

Tetőablak (angol nyelvterületen skylight): lapos vagy lejtős kialakítású ablak a tetőn, amely nem elérhető

Mennyezeti ablak (angol nyelvterületen roof window): az előzővel szinte azonos, de belülről elérhető

Kiugró ablakfülke (angol nyelvterületen bay window): minimum három, különböző szögben elhelyezkedő panel áll ki a falsíkból

Erkélyablak (angol nyelvterületen oriel window): olyan kiugró ablak, amely sok panelből áll, a tornáchoz kapcsolódik, a Tudor-stílus házainak jellegzetes díszítő és funkcionális eleme

Fix ablak (angol nyelvterületen fixed window): kizárólagos funkciója a fény bebocsátása

Van még számos, főleg a különböző korokra jellemző építőművészetben alkalmazott ablaktípus, de ezek már e rövid áttekintésen kívül esnek.

3.1.4. Néhány technikai paraméter nyílászárókra

Nézzünk néhány „száraz", a fa nyílászárókkal szembeni műszaki követelményt számokban is. Ezeket a tényezőket vizsgálják a szaklaboratóriumok akkor, amikor az ablakok/ajtók EK megfelelőségi nyilatkozataihoz, végső soron a CE jel használatához szükséges minősítésért a gyártók hozzájuk fordulnak. E tanúsítványok beszerzése és használata egyébként 2010. január 31. után kötelező lesz minden nyílászáró esetében, akár fából készül, akár műanyagból.

A légáteresztés/légzáróság fogalma a vizsgálati szabvány szerint:

A vizsgálati nyomáskülönbség által okozott, a zárt és rögzített vizsgálati próbatesten áthaladó levegőmennyiség. Mértékegysége: m3/h.

A hazai szabványok szerint az volt az elvárás, hogy a „Lakó- és közösségi épületek függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, illetve az állandó jellegű, egész télen át fűtött helyiségek ablakai - ha a belső hőmérséklet legalább 16 °C és a relatív légnedvesség legfeljebb 65% - nagy légzárásúak (L2) legyenek. Időszakosan fűtött közösségi épületek, hétvégi házak ablakai és erkélyajtói közepes légzárásúak (L3) is lehetnek. Ipari, mezőgazdasági és egyéb épületek ablakainak légzárási fokozatát a használat igényeitől függően, esetenként kell meghatározni." Az Európai Uniós jogharmonizáció után már mi is a másutt is elfogadott előírást alkalmazzuk, tehát az L1, L2 kategóriának megfelelő 4. osztály a legszigorúbb feltétel.

E vizsgálat szerint egyébként az általunk gyártott valamennyi fa nyílászáró a 4. osztályba tartozik.

A vízzárás/vízzáróság értékelése a kapott vízzárás nyomásfokozat és a vízbehatolás mennyisége alapján történik. Külön besorolást kap a nyílászáró a csapóesőnek kitett (A jelölésű) és a csapóesőtől védett (B jelölésű) beépítési helyszínre. Azt a nyomásértéket adják meg, amíg a szerkezet vízálló.

E vizsgálat alapján fa ablakaink az egészen kiváló E 1050, fa erkélyajtóink és fa bejárati ajtóink a szintén nagyon jó 9A ill. 7A kategória szerinti minősítést kapták.

Az uniós csatlakozás óta a szélterhelés ellenállás vizsgálat és osztályba sorolás az EN 12211 és EN 12210 szabványok alapján történik.

E vizsgálatok alapján ablakaink, erkélyajtóink és bejárati ajtóink rendre C4, C3 és C4 osztályba tartoznak.

A legizgalmasabbat hagytuk utoljára, a nyílászárók hőszigetelő képességét. Itt aztán jó nagy kavarodást okozott egyébként a szakma is önmagának, meg persze segítette a média is a kérdés felturbózását, így aztán ehhez a témához ma már mindenki ért és lehető legvadabb számok keringenek a köztudatban és megbízóink elképzelésében.

A hőátbocsátási tényező (jele: U) egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönség esetén. Mértékegysége: W/m2K.

A kulcsszó itt a szerkezet, tehát hiába hall valaki és vár el a gyártótól szinte hihetetlenül alacsony U értékű nyílászárókat, figyelembe kell venni, hogy az ablak hőátbocsátási tényezője a benne elhelyezett szigetelt üvegszerkezetétől eltérő.

A névleges hőátbocsátási tényező alapján az U=2 W/m2K-nál kisebb értékek már különleges hőszigetelésű ablaknak számítanak. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tételesen is meghatározza a határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelményeket, ebből emelünk ki néhányat:

Látható, hogy a komplett nyílászáróra vonatkozó hőátbocsátási tényező jóval magasabb, mint amit elvileg a hőszigetelt üveg tudhat.

A legjobb értéket produkáló üvegszerkezetnél a két üvegréteg közül a belső üvegtábla kifelé néző oldala speciális lágyfémbevonatos borítású (Low-E üveg). A fa ablakprofil további vastagodásával terjed a három üvegréteget és két légréteget tartalmazó üvegszerkezet, az alábbi elméleti értékekkel.

A megnövekedett profilvastagság javít a teljes ablakszerkezet hőátbocsátási tényezőjén, esztétikai szempontból azonban már nem egyértelmű az előnye.

A vizsgáló laboratórium tanúsítványa alapján egyébként a mi fa nyílászáróink U értéke 1,3 W/m2K (fa ablakok) és 1,4 W/m2K (fa erkélyajtók és fa bejárati ajtók).

3.1.5. A fa ablakok cseréje

Nem akarunk részletes szakmai kérdésekkel foglalkozni, csak azt a néhány elemet említettük, amiben a mai korszerű fa nyílászárók már mindenképpen többet tudnak elődeiknél. Ezért cserélik le sokan régi, korszerűtlen fa nyílászáróikat új szerkezetekre ill. új ház építésénél törekszenek a legkorszerűbbek kiválasztására.

A nyílászárócserét szóba hozva hangsúlyozzuk, hogy ez nem jelentheti minden esetben feltétel nélkül a régi ablakszerkezet teljesen újra cserélését. A rossz, tönkrement, vetemedett, alig szigetelő, a vizet, hideget átengedő, az épület homlokzati értékét semmiképpen nem javító, főként az 50-es, 60-as években beépített sorozatban gyártott ablakok cseréjét szakmai szempontok alapján is megalapozottnak tartjuk.